Noha a novemberi nap erõlködõ sugarai még feledtetni próbálják a zord idõjárás közeledtét, be kell látnunk, hogy a tél közeledik. A csípõs reggelek mindenképpen jelzésértékûek az autós ember számára, s rövidesen négykerekû társunknak is fel kell ölteni a téli ruházatot. Ennek egyik legfontosabb eleme a gumiabroncsok cseréje. Bátran kijelenthetjük, hogy százból száz autós természetesnek veszi (sõt gondol rá), hogy ellenõrizze, s ha nem megfelelõ a fagyállósági pont, akkor lecserélje a motorblokk hûtõvizét. A szélvédõmosó folyadék cseréje éppen ilyen evidensnek számít, és a jégkaparó, jégoldó szintén bekerül a havas idõszak kollekciójába. Vajon a nyári gumik télire cserélése miért nem ilyen egyértelmû ma még?

Sokan vagyunk, de még mindig nem elegen

Az elõbbi gondolatsort folytatva: a fagyálló folyadék hiányából eredõ meghibásodás javítása nagy költséggel járhat, az egyéb jégmentesítõ anyagok hiánya, pedig bosszúságot okozhat. Érdekes, hogy a téli gumikkal kapcsolatban inkább a spórolás vagy jobb esetben a „külföldön kötelezõ” érv a mérvadó, pedig a téli abroncsok használata már régen nem csak a hóban való közlekedésrõl szól.
Ha egy hajóról hiányzik a mentõöv vagy a csónak, akkor rögtön az jut eszünkbe, hogy nincs lehetõség a menekülésre. A téli abroncs pontosan ilyen biztonsági felszerelése az autónak, mert tulajdonságai folytán életet menthet, használata ezért a biztonságos közlekedés feltétele.

Havon innen, havon túl

Az autógyárak gumiabroncsokkal szemben támasztott követelményei egyre nagyobbak, mind több teljesítményt kell átvinni az útra. A megfelelõ tapadás mindig kompromisszumok árán jön létre, mert a hõmérséklet megváltozása befolyásolja a gumiabroncs tulajdonságait. Van egy hõmérsékleti határ, ami alatt kimondottan veszélyes a nyári abroncsok használata. A téli abroncsok esetében korábban (kifejlesztésük hajnalán) azt gondolták, hogy a mintázat robusztussá alakításával, a nagy kapaszkodó élek kialakításával megoldják a tapadás kérdését, azonban ez nem jelentett áttörést, mert a gumi alapanyagán alig, vagy csak kis mértékben változtattak. Napjainkban a különbözõ adalékanyagoknak, elsõsorban a szilikának köszönhetõen olyan alapanyag-vegyületeket állítanak elõ, amelyek alacsony hõmérsékleten is megtartják rugalmasságukat és tapadási képességüket. A nyári abroncsoknak 7 Celsius-fok alatt jelentõsen csökken a rugalmassága, ami nagymértékben befolyásolja tapadásukat, így a téli útviszonyok mellett roppant kiszámíthatatlanná válnak. Jobb esetben csak egy parkolóhelyrõl való kiállást tesznek gyötrelmessé, rosszabb esetben egy kritikus forgalmi szituációban a fékút hosszát növelik meg jelentõsen, aminek veszélyességét nem kell ecsetelni.
Az alapanyag összetétele csak egy ismérve az abroncsnak. A másik fontos alkotóelem a speciális futófelület kialakítása, amely alkalmassá teszi a hóban való biztonságos közlekedésre. Az optimális téli mintázatnak jó a kapaszkodóképessége, ezt a futófelületen kialakított blokkok és a rajtuk kiképzett bevágások (lamellák) segítségével érik el. Másik nagyon fontos szempont a hatékony vízelvezetés. A mintázatból minél gyorsabban kiszoruló hólé elõsegíti, hogy a kapaszkodó élek mielõbb tisztuljanak, s a futófelület „fogást találjon” a burkolaton.
Összeállításunkban a legújabb feljesztésû téli gumiabroncsokról, a legfontosabb vezetési tudnivalókról, valamint néhány hasznos és praktikus tudnivalóról is olvashatnak.

Hóra való - Continental ContiWinterContact TS 810 és TS 810 Sport

A szaklapok tesztjeiben huszonkilenc alkalommal elsõ helyet szerzõ, 1998-as bemutatása óta 11,5 millió eladott darabbal büszkélkedõ Continental ContiWinterContact TS 790 utódját, a TS 810 és TS 810 Sport téli abroncsot a spanyolországi Sierra Nevada hegységben tehettük próbára. A legújabb fejlesztési folyamatoknak megfelelõen a nyári abroncsok – a lehetõ legrövidebb fékút és a nedves körülmények között is hatékony teljesítményátadás érdekében – olyan futófelületi keverékanyagokkal készülnek, melyek tovább csökkentik téli használatra amúgy is erõsen korlátozott alkalmasságukat. Könnyen belátható tehát, hogy a téli gumik jelentõsége tovább nõ, egyre több vezetõ számára elengedhetetlenné válnak a biztonságos autózáshoz. Az elõrejelzések is alátámasztják ezt: amíg 2003-ban Európa-szerte 40,5 millió téli gumiabroncs kelt el, addig öt év múlva elõreláthatólag 46 millióra nõ e mennyiség.

Irányvonalak

Másfajta tendenciákat is figyelembe kell venni egy új téli abroncs fejlesztésekor. Például a személyautók egyre nagyobb méretû és szélesebb keréktárcsákkal kerülnek forgalomba, s a kínálat is választékosabb. “Az 1993-ig gyártott Mercedes-Benz 190 háromféle, 14 és 15 col közötti peremátmérõjû abronccsal gördült le a gyártósorról, míg mai utódja, a C-osztály már 15 és 18 col között hétféle peremátmérõjû gumival készül. Ez a folyamat persze más autógyártóknál is hasonlóképpen megfigyelhetõ” – tájékoztat Lars Fahrenbach, a Continental európai másodszerelésû személyabroncs-üzletágának marketingese.
Ugyanakkor az új autók több mint harmada 180 km/óra feletti sebességre képes, ezek egyharmada pedig akár 230 km/órás tempóval is száguldhat. A vázolt folyamattal párhuzamosan egyre nõ az igény a nagy sebességre alkalmas téli gumik iránt, elõrejelzések szerint a H és V sebességindexû (210 illetve 240 km/óráig engedélyezett) abroncsok szegmensének részesedése az elkövetkezõ öt év során a jelenlegi bõ húszról 30 százalék fölé, közel 15 millió darabra nõhet.

Extrém aszimmetria

Ezeket az irányvonalakat figyelembe véve nem is egy, hanem mindjárt két újdonsággal jelentkezik a téli abroncsok piacvezetõ gyártója, a Continental. A  elsõsorban a közép- és felsõkategória komfortorientált modelljeihez készült, az élettartam növelése mellett az alacsony gördülési zajra, valamint a kedvezõ rugózási tulajdonságokra tekintettel fejlesztették. A TS 810 huszonöt méretben áll rendelkezésre (ettõl függõen 190 és 240 km/óra közötti sebességindexszel), közülük kettõ Continental SSR defekttûrõ kivitelû.

Ezzel szemben a ContiWinterContact TS 810 Sport a nagy teljesítményû motorral és feszes felfüggesztéssel rendelkezõ sportkocsik ideális téli viselete lehet. A merev vállövi blokkok kanyarban magas fokú oldalvezetésrõl gondoskodnak, míg száraz útfelületen a rövid fékút érdekében a mintázat középsõ részét a nyári abroncsokéhoz hasonló, sávos felépítés jellemzi. Téli útviszonyok között a belsõ rész T-lamellái biztosítanak kiváló tapadást. Ez esetben húszféle, 210 illetve 240 km/órás sebességhatárokig jóváhagyott méret közül, akár 295/30 R 19-es jelzésig válogathatunk, s hetet defektbiztos kivitelben, további ötöt pedig a Porsche jóváhagyásával, N0 jelzéssel kínálnak.

Mindkét abroncsnál jól megfigyelhetõ a lamellák extrém aszimmetrikus elrendezése, ami havas, nedves és száraz útfelületen egyaránt javítja a menettulajdonságokat. A profil belsõ részéhez viszonyítva az abroncs külsõ részén csekélyebb számú, de hosszabb formázású mintázati blokkokat kalakítottak ki, így a vállöv tapadási felülete átlagosan 40 százalékkal nagyobb, a blokkok nagyobb merevsége pedig az irányíthatóságot javítja. A gumi belsõ oldalán, a szélesebb lamelláknál alkalmazott nyitóelemek a talajjal érintkezõ felületen átgördülve is nyitott állapotban tartják azokat. Ezáltal a lamellák fokozottabban telítõdnek hóval, tehát havas szakaszon jelentõsen nõ a tapadás.
Mivel a futófelületen a blokkok egymáshoz képest eltolva helyezkednek el, a gördülési zaj is csökkent. A vizes útfelületen mutatott tulajdonságok javítása érdekében egy újfajta “nedves polimert” használtak, a szélességtõl függõen három, négy, vagy öt hosszirányú mintázati csatorna pedig a vízen való felúszás (aquaplaning) veszélyét csökkenti.