Műszaki vizsga és a gumiabroncs: mi buktatja meg az autót

Ott állsz a vizsgasoron, kávéval a kezedben, és biztos vagy benne, hogy ez most gyors ügymenet lesz. A motor jó, a lámpák világítanak, a fékek is rendben – min bukhatnál el? A műszaki vizsga és a gumiabroncs kapcsolata pont ilyenkor szokott meglepetést okozni: a vizsgabiztos leguggol a kerék mellé, egy profilmélység mérőt dug a barázdába, és csak annyit mond, hogy itt gond lesz. Te meg nézed a gumit, ami szemre teljesen jónak tűnik, és fogalmad sincs, mi baja lehet.

Ez a sztorit más sokan átélték, és el is mesélték nekünk, amikor meglátogattak bennünket a műhelyben – csak épp utólag, amikor már bukott vizsgával a zsebében jön hozzánk új gumiért. Pedig itt semmi titok nincs a háttérben: a vizsgabiztos nem aznapi hangulatból dönt, hanem jogszabályi határértékek alapján. Megmutatjuk, melyek ezek, és mit tehetsz, hogy ne érjen meglepetés a vizsgasoron.

Mit néz meg a vizsgabiztos a gumikon?

A gumiabroncs vizsgálata a műszaki vizsga rögzített, mindenkire egyformán vonatkozó pontja, nem a vizsgabiztos aznapi hangulatán múlik. Négy dolgot ellenőriznek módszeresen, méghozzá minden keréknél külön-külön:

• a futófelület mintázatának magasságát (profilmélység) a gumi teljes szélességében és kerületén, több ponton mérve
• a gumi oldalfalának és futófelületének sérüléseit, repedéseit, dudorait
• hogy egy tengelyen a két gumi mérete, szerkezete és mintázati jellege (nyári, téli vagy négyévszakos) megegyezik-e
• a gumi méretét és terhelhetőségét a hiivatalos adatbázisok alapján. Külföldön a forgalmi engedélyben szereplő adatokhoz képest.

Ezeket a szempontokat a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet és az üzemeltetés műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet rögzíti – utóbbi tartalmazza a konkrét gumiabroncs-előírásokat is.

A profilmélység: ami miatt tényleg lehet bukni

A leggyakoribb bukási ok messze a profilmélység. A 6/1990. KöHÉM rendelet 36. §-a szerint a futófelület mintázatának a teljes felületen el kell érnie a jogszabályban rögzített minimumot – ha akár egyetlen ponton az érték ez alá csökken, az már hiba, hiába jó a gumi többi része.

A hétköznapi autósoknak ez annyit jelent: a személyautód gumijának a teljes futófelületen, körben és keresztben is legalább 1,6 mm-esnek kell lennie. Ez a törvényes minimum, nem az ajánlott csereérték – arról, hogy mikor érdemes ennél korábban lecserélni a gumit, egy korábbi cikkünkben írtunk bővebben a kopás árulkodó jeleiről. A vizsgabiztos több ponton méri a gumi profilmélységét, mert egyenetlen kopásnál simán előfordul, hogy a gumi közepén még rendben van, a válla viszont már kopott – ennek okait az egyenetlen gumikopásról szóló cikkünkben jártuk körül. Sok autós csak a mintázat közepét nézi meg otthon, pedig épp a válla szokott előbb elfogyni kanyarban futva.

Sérülés, repedés, dudor: amit a szabály nem enged

A profilmélység mérhető, objektív szám – a sérülések elbírálása már inkább a vizsgabiztos szakmai tapasztalatán múlik, de a szabály itt is egyértelmű: a gumiabroncs nem lehet olyan sérült, ami a szerkezetét vagy a biztonságos üzemelését veszélyezteti. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy azonnal buktat:

• a szövetbetét vagy az acélöv láthatóvá válása (átvágás, szálszakadás)
• oldalfali dudor, ami a belső szerkezet sérülésére utal
• mély, a bordázatig vagy azon túl hatoló vágás, repedés
• defekt utáni szakszerűtlen, ideiglenes javítás, ami nem alkalmas tartós használatra

Egy dudorodó oldalfal különösen alattomos, mert a profilmélység közben tökéletes lehet – a gumi mégis bukásra van ítélve, mert a szerkezete sérült. Ha ilyet találsz otthon, ne várd meg a vizsgát: az ilyen gumi bármikor felmondhatja a szolgálatot, nem csak a vizsgasoron. Egy autópályán defektté váló dudor jóval drágább élmény, mint egy időben lecserélt gumi.

Vegyes gumizás a vizsgán: mikor számít hibának

A vegyes gumizás témája sokakat összezavar, pedig a szabály itt is pontos: a 6/1990. KöHÉM rendelet 36. § (5) bekezdése szerint egy tengelyen csak azonos méretű, szerkezetű és mintázati jellegű (nyári, téli, illetve országúti vagy terepmintázatú) abroncsok lehetnek. Ez azt jelenti, hogy egy tengelyre nyári és téli gumit vegyesen szerelni tilos, és ugyanígy hiba, ha az egyik oldalon más méret vagy más terhelési index van.

Amit viszont a jogszabály nem tilt: két különböző gyártó gumiját azonos tengelyre szerelni, ha azok mérete, szerkezete és jellege megegyezik. Ez formálisan nem buktatja meg a vizsgát – szakmai szempontból azonban mi sem javasoljuk, mert két gyártó futófelület-mintázata és tapadási jellemzői, és a tömege, vagy ahogy a népnyelv mondja - súlya - eltérhetnek, ez pedig fékezésnél és kanyarban kiszámíthatatlanná teheti az autót. A tengelyenkénti (első-hátsó) eltérés egyébként bevett és biztonságos gyakorlat, csak magán a tengelyen kell egyformának lennie a két gumnak.

Nálunk elég gyakran előfordul, hogy valaki csak az egyik első gumit cseréli le defekt után, mert minek vegyen kettőt, ha csak az egyik ment tönkre. Ha a másik oldalon lévő gumi közben már jócskán elkopott, a kettő között akkora lesz a mintázatmélység-különbség, hogy az rontja a menetstabilitást – ez a vizsgán ugyan nem mindig önálló bukási ok, de kanyarban és vészfékezésnél igenis érezhető a különbség. Egy tengelyen a két gumit érdemes párban gondolni, nem külön-külön alkatrésznek.

A gumi kora és a műszaki vizsga: mítosz vagy valóság?

Ez az a pont, ahol a legtöbb tévhit kering. A magyar jogszabályok nem határoznak meg konkrét életkori határt, ami alapján a vizsgabiztos pusztán a gyártási dátum miatt megbuktatná az autót. Ha a gumi 8 éves, de a profilmélysége megfelelő és a szerkezete sértetlen, formálisan átmegy a vizsgán.

Csakhogy a gyakorlat mást mutat: az öregedő gumi keményedik, a gumikeverék repedezni kezd – főleg az oldalfalon –, és pont ez a fajta elöregedés az, ami sérülésként, repedésként bukást okoz. Vagyis a kor önmagában nem vizsgapont, de a kor következménye igen. Arról, hogy mikor számít egy gumi ténylegesen öregnek, és mit árul el róla a DOT-szám, külön cikkben írtunk – ahogy arról is, hol találod meg és hogyan olvasd le az oldalfalon lévő jelöléseket a gumiabroncs jelölések ABC-jében.

Gyors checklista vizsga előtt

Öt perc az egész, és otthon, szerszám nélkül is elvégezhető:

1. Keresd meg minden gumin, több ponton a barázda alján ülő kis kopásjelző hidat (TWI) – ha a mintázat már egy szintben van vele, ott a törvényes 1,6 mm-es minimumnál jársz
2. Nézd végig körben az oldalfalakat, keress repedést, dudort, kidudorodó szálakat
3. Ellenőrizd, hogy egy tengelyen (elöl-elöl, hátul-hátul) azonos méretű és jellegű gumi van-e
4. Vess egy pillantást a gyártási dátumra (DOT-kód) – 8-10 év felett érdemes szakemberrel átnézetni a gumi állapotát
5. Ha bármelyik gumi állapotában bizonytalan vagy, vizsgáztasd meg szakemberrel a vizsga előtt, ne a helyszínen derüljön ki

A gumi nem az a tétel, amin érdemes kockáztatni a műszakin. Ha a profilmélység a minimum körül van, vagy bármelyik gumin sérülést látsz, ne vidd be úgy az autót – cseréld le előbb, akár csak az érintett tengelyen. Egy bukott vizsga a türelmi idővel, az újbóli sorban állással és a kieső idővel együtt drágább mulatság, mint egy időben megvett gumi.